A tegnapi strandolós olyannyira jól sikerült, hogy férj + másodszülött a napot a Dagályon töltötte.

Na jó, reggel férj még kiment a szigetre futni, onnan haza, gyors zuhany, kávé, reggeli és strand.

Igen, én javasoltam nekik, hogy menjenek ki, érezzék jól magukat. Mert jó volt a tegnapi is, csak ez a negyedóra fürdés-csere vetésforgórendszerben voltunk. Mondjuk nekem így se volt rossz, de a leányzó azért húzta a száját, ezért a mai nap róla szólt.

Mi pedig itthon punnyadtunk. A melegre való tekintettel, a kicsiket nem rángattam magammal bevásárolni, addig a nagyfiam vigyázott rájuk. A teraszunkra süt a nap kb. 8-12-ig, akkor kijárási tilalom van, de egyébként ott bátran kotorhatnak a töpszlik és kotornak is. Így a fürdőszobában a kiskádban készült a “pancsi víz”, ott hűsöltek a kicsik. A legkisebb fürdés után egy tápszerrel el is aludt. Akkor nyugi van, egy mínusz :)… A harmadszülött sajnos nem alszik napközben, viszont nagyon szépen “elvan” amikor újságot lapozhat. És bizony ilyenkor, ha a kicsi alszik az a legfontosabb, hogy Mili ne ébressze őt fel.

Főzni kéne, de nagyon nincs kedvem… Kit érdekel, a gyerekeknek enni kell és kész. Meg mi az, hogy ha meleg van, akkor nincs kedv főzni? Kompromisszum saját magammal: nudli. Csak előkapom a fagyasztóból és negyed óra alatt megvan. Na lám, mégiscsak milyen jó anyuka vagyok. Kapnak ebédet a gyerekek… 🙂 Ja, hogy kevés a zsemlemorzsa… Petiiiiiii! És a nagy már robog is le a boltba. Ugye milyen jó a nagygyerek a háznál? 😉

Mili tejallergiás, a kínált ételt megvizsgálja szemre-állagra, és ha a tapintási teszten is átmegy az étel, akkor jöhet. Mivel a nudli “száraz” jelesre vizsgázott (persze ilyen úri huncutságok, mint tejföl vagy porcukor felejtős…). A nagyfiam pedig kakaószórással ette. Ennél már csak az a durvább, hogy ez a verzió nekem is ízlett. Majd a strandjárók is hazaértek és én átadtam a műszakot. Készülődtem, ugyanis randim volt az egyik barátnőmmel. Közel 3 órát töltöttem a társaságában és teljesen feltöltődtem. Remélem ő is… 🙂 Úristen, hogy mennyire fontosak ezek a találkozások. Főleg, hogy ciki nem ciki, kábé 3 havonta tudunk találkozni. Mindezt úgy, hogy negyedórányira lakunk egymástól. Ez van. Ez az “én-időm” volt.

A holnapi terv az Olimpia park. Folyt köv… 🙂