Tegnap este kiderült, hogy a mára tervezett program ugrik, így a lányom szabad. Gyorsan ki is találtuk, hogy akkor a mai program a strand lesz 🙂 . És hogy ez valóban élmény legyen, egy nehéz döntést hoztam, a nagyfiam vigyáz a középső fiamra, tehát az autikat “beáldozom”, hogy a másik kettő jól érezze magát.

Mondjuk a nagyfiam boldogan marad otthon (viccelsz, van wifi, vannak kütyüi…), még úgy is, hogy a kisebbik középsőt a felügyeletére bízzuk. Igaz ő nem zavar sok vizet, legyen kaja, kedvenc mesék és köszöni szépen ő is vígan eltölt néhány órát nélkülünk.

Emlékeim a bp-i strandokról,  hogy vigyázni kell a cuccokra és tömegnyomor van. Na, köszi, én ebből annyira nem kértem, hogy a Széchenyit kivéve szinte nem is látogattam bp-i strandot gyerekkorom óta. Balaton. Az az igazi… Kivéve, ha éppen olyan hetet fogsz ki, amikor végig szakad az eső (persze ha nem wellness szállodában vagy, mert akkor végül is nem dráma…). Vagy ha éppen házat bérelsz és rájössz arra, hogy nagyjából ugyanazt csinálod mint otthon (háztartást vezetsz), csak nem a megszokott helyen… Hurrá…

Elő a Szép kártyát. Belőttük célnak a Dagályt. Gyalogosan is viszonylag hamar ott vagyunk, van gyerekmedence, mi kell még? Kaját viszünk, mer’ a strandon marha drága a kaja és a pia is, úgyhogy vizet és Spar-os zöld teát is vittünk 🙂 . Bár ez nem helyzetjelentés, de egészen friss infóim (konkrétan maiak) vannak: egy gyros 800 Ft, egy pohár sör 300 Ft (persze hogy erre a kettőre emlékszem 😉 ).

Úgyhogy egyáltalán nem súlyosak a strandbüfés árak 🙂

A gombamedencét lezárták, a fürdő melletti építkezés miatt, így akinek olyan gyereke van, hogy a strandon AKÁR pihen is, nos ők mindenképp kerüljék a gyerekmedencés oldalt. Tömegnyomor nem volt, mondjuk hétköznap délelőtt érkeztünk meg, árnyékos helyet is találtunk. Amin viszont meglepődtem, hogy mennyire pofátlanok ezek a pesti galambok 🙂 . A mellettünk lévő orosz család egy kibontott sós nasit hagyott a pokrócon és a madarak megjelentek. Alig hittem a szememnek: galamb lazán bebattyog a pokróc közepére, vesz magának a sós rágcsából. Majd még egyet… És még egyet…

A lényeg elégedett voltam. Ehhez persze nagyban hozzájárult, hogy láttam a kölkökön, hogy ők is baromira élvezik. Balázs most volt egyéves, ez volt az első strandélménye. Hát mit mondjak… Vizipók 🙂 A lányom meg folyton olyanokat akart tőlem, hogy vízben fogócskázzunk, versenyezzünk (?!) és hogy dobáljam. Ej. Öreg vagyok én már ehhez… 🙂

Végezetül: jól éreztük magunkat, ez a lényeg 🙂 .

http://www.dagalyfurdo.hu/