Tudja valaki annak a titkát, hogy miként lehet egyszerre valaki lelkiismeretes munkaerő, odaadó feleség és csodálatos anya? A fantasztikus szakácsnő és takarítónő dolgot most hagyjuk…  Nehéz dió. Hiszen önmagát erőszakolja meg, aki minden területen maximális teljesítményt akar nyújtani. Oké, megoldás: részmunkaidő… Tényleg? A részmunkaidő az én olvasatomban olyasmit jelenthet, hogy a 8 órányi időre szánt munkát a munkahelyeden elvégezheted 6 óra alatt… Menni fog? Nem valószínű. Akkor majd este, amikor a gyerekek alszanak. Apával mi lesz? Néhányszor még nem éri szó a ház elejét, de ha rendszeresen a közös időtöket áldozod a munka oltárán előbb-utóbb akár még baj is lehet. Közben még ott vannak a különböző ügyintézések… Ezt még megspékeli mondjuk 1-2-3 még nem önjáró gyermek különórákkal, esetleg fejlesztésekkel

Veled ki törődik? Te törődsz magaddal? Nincs rá időd. Persze, hogy nincs. A teendők adottak, egy nap pedig 24 órából áll. Ha abban a helyzetben vagy, hogy otthon vagy még a kisgyermekeddel – mint én – , akkor egyszerűbb a helyzet. Feltéve, ha az a gyermek  alszik nagyjából 2 órát napközben, és este viszonylag korán ágyba kerül (és még el is alszik).

Ha nem ebben a cipőben vagy, akkor tudatosíthatod magadban azt, hogy JÁR neked egy-két óra naponta, amikor CSAK MAGADDAL foglalkozol. Amikor elmerenghetsz az ÉLET dolgain. Amikor nem a munkahelyi-otthoni-stb. teendők foglalják le a gondolataidat, amikor egyszerűen vagy élvezed azt, hogy vagy…  És nem, a muszájbevásárlás az nem ide tartozik.

Ide tartozhat az, ha eljutsz a fodrászhoz és amíg a hajad szépül egy jót beszélgethettek, és újjászületve mész haza. De akár egy kávé egy barátnőddel is ide tartozhat. Az, hogy elmész úszni-szaunázni, majd egy masszázst is kapsz… na ez már szinte felüdülés-jellegű… 🙂

A nap lezárásaként pedig jöhet egy  forró fürdő, a kedvenc illataiddal és egy jó könyvvel… 🙂

És más szemmel látod a világot, sokkal türelmesebb leszel a gyermekeiddel, a pároddal és saját magaddal is… 🙂